Ellenőrzések sorrendje

1. Szemrevételezés:

– az első lépés a munkaeszközök biztonságának a helyes felmérésében.

Ellenőrzésre kerülnek:

a) Azonositó cimkék – ezáltal a készülék paraméterei és jellegzetességei kerülnek felülviszgálatra. A készülék szigetelési besorolásának a függvényében határozzuk meg a további teszteléseket.

Szigetelési besorolások:

• I osztály: azok a készülékek tartoznak ide, amelyek összes fémrészei a PE védőszálhoz vannak kötve. Az I‑es osztályú készülékek csatlakozója 3 villájú ( fázis, nul és földelés).
• II osztály: az ide tartozó készülékekben nincs PE védőszál, azonban dupla szigetelésük vagy megerősitett szigetelésük van. Az II‑es osztályú készülékek csatlakozója 2 villájú ( fázis és nul).
• III osztály: az alacsony feszütlségű áramkörökkel táplált készülékek tartoznak ebbe az osztályba (50V, 25V, 12V)

b) Tápkábel és csatlakozó – ellenőrzésre kerül, hogy nincsenek‑e megrongálódva vagy megrepedve. Leellenőrizzük, hogy a csatlakozó a készülék szigetelési osztályának megfelelő‑e és megfelelően van‑e rögzitve.

c) Burkolat és rögzitőcsavarok – megvizsgáljuk a burkolat épségét, nincsenek‑e repedések vagy a rongálódás jelei. Leellenőrizzük, hogy a csavarok meg vannak‑e szoritva és a burkolat biztonságosan van‑e rögzitve.

d) Mechanikai részek, kapcsolók, szabályozók, reteszek – A kapcsolók megfelelően kell működjenek első próbálkozásra.

e) Rugalmas biztositékok és tömitések – Amennyiben a készülékek rendelekeznek zárófedővel, megvizsgáljuk azok állapotát, megfelelő müködésüket és biztonságosan vannak‑e felszerelve.

2. Készülékek tesztelése üresjáratban

A készülék bekapcsolását követően megvizsgáljuk műküdési paramétereit. Figyelemmel kisérjük nem jelentkeznek‑e rendellenes zajok a mechanizmusban, csapágyaknál.

3. A védőszál tesztelése

Ezt a tesztelést csak az I‑es osztályú készülékek esetében végezzük. A tesztelést speciális mérőműszerrel végezzük a védőszál ellenállásának meghatározása érdekében. A PE védőszál, illetőleg az elektromos készülék tápkábelében található földelésszál a burkolat fém részeihez van kötve, annak érdekében, hogy elvezethesse a kóboráramot a föld felé, igy biztositva a felhasználó biztonságát.

Nem elégséges csak a földelés diszperziós ellenállásának a mérése vagy a hálózatban lévő védőszál folytonosságának a mérése, ha nem bizonyosodunk meg az elektromos készülék védőszálának folytonosságáról és ellenállásáról. Előfordulhat, hogy a hálózat és a földelés védőszála rendben van, de az elektromos készülék védőszála meghibásodott. Ugyanaz a probléma fennállhat a hosszabbitók esetében is.

A felhasználó nem észleli a biztonsági problémákat, csak amikor koboráram jelentkezik. A kóboráram elfolyik a föld felé a dolgozó testén keresztül, amikor megérinti az elektromos készülék burkolatának fém részeit, indirekt áramütés következik be. Nem feltétlenül szükséges, hogy a védőszál meg legyen szakadva az elektromos készülék tápkábelében vagy a hosszabbitóban, elég ha a készülék zsinórját mechanikus behatások érték, túlhevűlt vagy a rézvezető oxidálódott néhány helyen a környezeti tényezők miatt. Ezek a hibák megnövelhetik a védőszál ellenállását. A tesztelés eredménye akkor elfogdott, ha a védőszál ellenállásának az értéke alacsony, kevesebb mint 0,3Ω.

4. A szigetelési ellenállás tesztelése

Egy munkavállaló aki hordozható elektromos készülékekkel dolgozik akkor van biztonságban, ha a készülék burkolatának a szigetelési ellenállása nagy. Egy elektromos készülék működés közben veszélyessé válhat és indirekt módon áramütést okozhat ha a készüléket nem rendeltetésének megfelelően, nem megfelelő környezeti körülmények között (nedvesség, por, zsirok) használják, ha a lerakódások, hőtúlterhelés, mechanikus terhelés következtében a szigetelés megsérül.

Speciális eszközökkel, csapatunk elvégzi az elektromos készülékek szigetelési ellenállásának a mérését. A tesztelt készülék akkor biztonságos, amennyiben a mért szigetelési ellenállás nagyobb, mint 1MΩ. (mega ohm)

5. A kóbor áramok tesztelése

A kóbor áram jelenléte egy elektromos készülékben komoly balesetforrás lehet. A német szabványok, valamint az I7/2011 szabvány is meghatározza a kóbor áram határát és a tesztelés feltételeit. A VDE 0701-0702 -es szabvány meghatározza a kóbor áram maximális határát, ami nem haladhatja meg az 1 mA-t (mili amper) az I-es osztályú készülékek esetében és a 0,5 mA-t a II-es osztályú készülékek esetében.

A kóbor áram mérése magában foglalja:
a) Az egyenértékű szivárgási áramot
b) A védőszál szivárgási áramát
c) A differenciális szivárgó áramot
d) Az érintési szivárgási áramot

6. Hosszabbitók tesztelése

A hosszabbitók fokozottabban vannak kitéve a rongálódás veszélyének, méginkább akkor, ha épitkezéseken vagy más hasonló helyeken vannak használva. A mechanikai behatásokon kivül a hosszabbitók rongálódását okozhatja a magas kinti hőmérséklet vagy belső túlhevülés nagy mennyiségű áramátfolyás következtében ( a hosszabbitó túlterhelése).

A hosszabbitókat és a tápkábeleket gyakran le kell ellenőrizni speciális mérőeszközökkel, mivel ezek meghibásodása szemmel nem észlelhető.

Azokat az eszközöket, amelyek tápkábele eltávolitható, a hosszabbitókkal megegyező módon kell leellenőrizni.